9 gyakori kérdés a vérnyomásról

A vérnyomásmérés ma már sokak mindennapjainak része, mégis gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor számít valóban magasnak vagy alacsonynak egy érték, hogyan kell helyesen mérni a vérnyomást, és mennyire tekinthetők megbízhatónak az otthon mért eredmények.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, hogy segítsünk eligazodni a vérnyomással kapcsolatos tudnivalók között.

 

1. Mit jelentenek a számok a vérnyomás értékekben?

A vérnyomást általában az egyik karon mérik vérnyomásmérő segítségével. Az értéket higanymilliméterben (Hgmm) adják meg, és két számból áll.

• Az első szám azt a nyomást mutatja, amely a szív összehúzódásakor alakul ki. Ezt nevezzük szisztolés vérnyomásnak.
• A második szám a szívverések közötti nyugalmi állapotban mérhető nyomást jelzi, ez a diasztolés vérnyomás.

Az automata vérnyomásmérők egy harmadik értéket is megjelenítenek: ez a pulzusszám, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak száma.

Ez szintén fontos információ lehet a szív- és érrendszer állapotáról.

 

2. Mi befolyásolja a vérnyomást?

A vérnyomást számos tényező befolyásolja, ezért egyetlen magasabb érték önmagában még nem elegendő a magasvérnyomás-betegség megállapításához.

Hatással lehet rá többek között:

• a testhelyzet,
• a napszak,
• az érzelmi állapot,
• a stressz,
• a fizikai aktivitás,
• a koffein vagy nikotin fogyasztása.

A vérnyomás természetes módon változik a nap folyamán, ezért fontos a rendszeres és megfelelő körülmények között végzett mérés.

 

3. Mi befolyásolja, hogy alacsony vagy magas a vérnyomásom?

A vérnyomás alakulásában örökletes és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak.

A magas vérnyomás kialakulásának kockázatát növelheti például:

• a mozgásszegény életmód,
• a túlsúly,
• a túlzott sófogyasztás,
• a dohányzás,
• a tartós stressz,
• bizonyos társbetegségek.

Az alacsony vérnyomás hátterében szintén többféle ok állhat, például alkati sajátosság, folyadékhiány vagy egyes betegségek.

 

4. Az orvosi rendelőben magasabb értékeket mértek, mint otthon. Miért van ez?

Ezt nevezzük fehérköpeny-szindrómának. Ilyenkor a rendelői környezet vagy az orvosi vizsgálattal járó feszültség miatt átmenetileg magasabb vérnyomásérték mérhető.

A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításához ezért nem elegendő egyetlen mérés. A kezelőorvos kérheti, hogy a beteg rendszeresen mérje otthon a vérnyomását, és vezesse az eredményeket vérnyomásnaplóban.

Szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) is segíthet annak eldöntésében, hogy valóban fennáll-e magasvérnyomás-betegség.

 

5. Vérnyomásmérés otthon – hogyan járjunk el helyesen?

Az otthoni vérnyomásmérés fontos szerepet játszik mind a diagnózis felállításában, mind a kezelés ellenőrzésében. Ehhez azonban fontos a helyes mérési technika betartása.

A méréshez:

1. üljön le kényelmesen egy székre,
2. támassza meg a hátát,
3. 3–5 percig pihenjen nyugodtan,
4. az alkarját helyezze az asztalra.

A mérés előtt legalább 30 percig:

• ne dohányozzon,
• ne fogyasszon kávét,
• ne végezzen intenzív fizikai aktivitást,
• ne telefonáljon.

Érdemes két-három mérést végezni néhány perc különbséggel, és a második értéket feljegyezni a vérnyomásnaplóba.

Otthoni használatra hitelesített, automata, felkaros vérnyomásmérő készülék használata javasolt.

 

6. Túl alacsony a vérnyomásom, ilyenkor mit lehet tenni?

Az alacsony vérnyomás nem minden esetben jelent betegséget. Vannak, akiknek természetesen alacsonyabb a vérnyomása, és ez nem okoz panaszt. Ha azonban szédülés, gyengeség, ájulásérzés vagy fáradékonyság jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni.

Ilyenkor segíthet:

• a megfelelő folyadékbevitel,
• a rendszeres és változatos étkezés,
• ha kerüljük a hirtelen felállást,
• a rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás.

A háttérben azonban más betegség is állhat, ezért tartós panasz esetén orvosi kivizsgálás javasolt.

 

7. Mi számít valóban magas vérnyomásnak?

A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításához több mérésre és szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozásra (ABPM) is szükség lehet.

Amennyiben igazolódik a hipertónia, az orvos további alapvizsgálatokat javasolhat, például:

• vérvizsgálatot,
• vizeletvizsgálatot,
• EKG-vizsgálatot.

Ezek segítenek felmérni a szív- és érrendszer állapotát, valamint az esetleges szövődményeket. A legtöbb esetben nincs szükség bonyolultabb vizsgálatokra.

 

8. Miért fontos, hogy felismerjük a magasvérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomás hosszú távon károsíthatja az ereket és több szerv működését is.

Növelheti többek között:

• a szívbetegségek,
• a stroke,
• a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.

Ezért fontos a magasvérnyomás-betegség mielőbbi felismerése és a megfelelő kezelés megkezdése.

A kezelés alapja sok esetben az életmódváltás:

• a rendszeres mozgás,
• az egészséges táplálkozás,
• a testsúly rendezése,
• a dohányzás elhagyása,
• a stressz csökkentése.

Szükség esetén gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet.

 

9. Mikor forduljak orvoshoz, ha azt tapasztalom, hogy magas a vérnyomásom?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha:

• ismételten magas vérnyomásértékeket mér,
• fejfájás, szédülés, mellkasi panasz vagy légszomj jelentkezik,
• korábban nem volt magas vérnyomása,
• a vérnyomás ingadozóvá vált,
• vagy a gyógyszeres kezelés mellett sem rendeződnek az értékek.

A rendszeres ellenőrzés és az időben elkezdett kezelés segíthet megelőzni a későbbi szövődményeket.

 

A vérnyomás rendszeres ellenőrzése fontos része az egészségmegőrzésnek. A megfelelő mérési technika, a több alkalommal végzett ellenőrzés és az orvosi konzultáció segíthet abban, hogy időben felismerhető legyen a magasvérnyomás-betegség.

A korai diagnózis és a megfelelő kezelés jelentősen csökkentheti a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát.